Pettenkoffer Sándor
Pettenkoffer Sándor (Csákvár, 1868. okt. 16. – Bp., 1946. nov. 5.): borász, ampelológus. Gazdasági oklevelét 1890-ben szerezte a Magyaróvári Gazdasági Ak.-n, majd elvégezte a bp.-i Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyamot. 1897-ben a kecskeméti borpincészethez került, 1915-ben a budafoki vincellér-(később pincemesteri) isk. ig.-ja lett, 1921-ben szőlészeti és borászati főfelügyelőnek nevezték ki. Oktatói munkáját a pincemesteri isk.-n kívül a Kertészeti Tanintézetben, Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyamon és a Közgazdasági Egy.-en folytatta. Több alkalommal tanulmányozta a szőlő- és borkezelést Német- és Olaszo.-ban. A szőlőművelés és borkezelés tudományos színvonalú irodalmáért Mo.-on úttörő munkát végzett. Szakcikkei a Borászati Lapok, Kertészeti Szemle és a Köztelek hasábjain jelentek meg; az utóbbi lapnak 1911 – 1944 között rovatvezetője is volt. A filoxéravész utáni első felújításban jelentős szerepe volt. – F. m. Jó pincegazda (Bp., 1909); A borászat kézikönyve (Bp., 1922); A bor, annak készítése és kezelése (Bp., 1926); Szőlőművelés (Bp., 1930); Borgazdaság (Bp., 1937). – Irod. P. S. (Köztelek, 1930); id. P. S. (Magy. Bor és Gyümölcs, 1946.)
