Pál Gyula

Teljes szövegű keresés

Pál Gyula (Kállósemlyén, 1928. júl. 26.Nyíregyháza, 1981. ápr. 1.): festő, rajzpedagógus. A Képzőműv. Főisk.-t 1954-ben Hincz Gyula, Domanovszky Endre és Bencze László tanítványaként végezte el. 1958 óta kiállító művész. 1963 óta élt Nyíregyházán, ahol a Tanítóképző Int.-ben, majd a Bessenyei György Tanárképző Főisk.-n tanított. Számos csoportkiállításon vett részt. 1967-ben és 1969-ben az Orsz. Alföldi Tárlat, s ugyancsak 1967-ben a Debreceni Nyári Tárlat nívódíját nyerte el, 1968-ban és 1969-ben a Káplár Miklós Emlékérmet, 1969-ben és 1981-ben Szabolcs-Szatmár megye művészeti díját kapta. Jelentős egyéni tárlatai a budapesti Fényes Adolf Teremben, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múz.-ban, a Gyulai Várban, Nyírbátorban a Báthori István Múz.-ban, Nagykállón, Kisvárdán, Mátészalkán voltak. 1981-ben a Műcsarnok gyűjteményes kiállítás keretében állította ki munkáit. Festészetének témája a szabolcsi parasztság élete, amelyet stilizált előadásban, néhány színre korlátozott, redukált színvilággal ábrázolt. Három asszony c. műve az MNG-ben, a Nyugdíjasok c. festménye az ungvári Műv. Múz.-ban, a Betlehemes a nyíregyházi Jósa András Múz.-ban található. Több műve, grafikája állami intézmények tulajdona. – Irod. Kiállítási katalógus-előszó (Kisvárda 1981); Katalógus-előszó a Műcsarnok-beli kiállításhoz (Bp., 1981); Balogh István-Papp Tibor: P. Gy. (Nyíregyháza, 1983).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT