Móricz Ida
Móricz Ida (Sárospatak, 1894. ápr. 21. – Bécs, 1987. aug. ? ): szobrász, grafikus, keramikus. ~ Zsigmond húga. Diákként szobrászatot tanult Abt Sándornál, majd egy évig az Iparműv. Főisk. hallgatója volt R. A. Zutt svájci professzor kerámia osztályában. Egyidejűleg rajztanulmányokat is folytatott a Képzőműv. Akad.-n, később Beck Ö. Fülöp és Vedres Márk magántanítványa lett. A Ferenczy családdal megismerkedve nagy hatással volt rá az induló Ferenczy Béni művészete. 1920-ban férjével, Varga Hugó János költőfilozófussal politikai okok miatt Bécsbe emigrált, ahol haláláig élt. Nehéz anyagi körülményei miatt elsősorban keramikusként, megrendelésre dolgozott, étkészleteket, dísztárgyakat, virágtartókat stb. tervezett. Érzékeny, karakterisztikus portréin és rajzain főként családtagjait örökítette meg (pl. ~ Bálint halotti portréja, édesanyja, férje, gyermekei, testvérei). ~ Zsigmond novelláihoz illusztrációkat is készített (pl. Hét krajcár). Az 1930-as években önálló kiállításon mutatta be szobrait a bécsi Glaspalatban, Angliában, Egyiptomban, Kanadában, Németo.-ban. 1966-ban a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1981-ben a nyíregyházi Jósa András Múz.-ban leányával, Varga Angéla ötvössel rendezett közös kiállítást. Heten voltunk c. visszaemlékezésében közölte ~ Zsigmonddal és családjával folytatott levelezését. Kevéssel halála előtt a Magy. Televízió portréfilmet készített róla. Néhány szobrát a Petőfi Irodalmi Múz. őrzi. – Irod. Der Abend (Bécs, 1955); Beck. Ö. Fülöp emlékezései (Bp., 1957); Katalógus-előszó (Bp., 1966); Perneczky Géza: M. I. (Magy. Nemzet, 1966. máj. 28); Rádics Károly: M. I. (Magy. Nemzet, 1987. aug. 29.).
