Mihálik János
Mihálik János (Arad, 1818. dec. 28. – Bp., 1892. márc. 28.): vízimérnök. A tullni és hainburgi mérnökkari isk.-t végezte. 1842-ben mérnökkari hadnaggyá nevezték ki. Széchenyi biztatására 1845-ben a pesti Mérnöki Intézetben is oklevelet szerzett. A hadsereg kötelékéből kiválva, 1845-ben a Ferenc-csatorna építési munkálataiban vett részt. 1847-ben hosszabb külföldi tanulmányutat tett, Itáliában a Pó szabályozásánál főmérnökként működött. Hazatérve a Ferenc-csatornát Bezdánig építette ki, majd Széchenyi megbízásából a Tisza-szabályozásnál dolgozott, Paleocapával szemben Vásárhelyi Pál nézeteit képviselte. A szabadságharcban százados, utóbb Vetter Antal tábornok mellett ezredesi rangban táborkari főnök. A szabadságharc után a félbemaradt bezdáni zsilip építését fejezte be. 1850-től a bécsi általános műszaki igazgatósághoz került, ahol a szerb, majd a temesi Vajdaság út- és vízépítési munkáival, a laibachi mocsarak kiszárítási terveivel foglalkozott. ~ kezdeményezte a klinker-(kongó) téglából készített útépítést, majd 1856-ban a bezdáni hajózsilippel felépítette az első európai betonépítményt. 1867-től a közmunka- és közlekedésügyi min.-ban szolgált 1871-ben történt nyugdíjazásáig. – F. m. Praktische Anleitung zum Baue der Strassen aus Klinkern (Wien, 1857); Praktische Anleitung zum Betonbau… (Wien, 1859); Die hydraulischen Kalke und Cemente. . . (Pest, 1865); Jelentés Budapest főváros csatornázása tárgyában (Pest, 1877). – Irod. Sárközy Imre: M. J. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1894.)
