Martonyi János; 1931-ig Martin
Martonyi János; 1931-ig Martin (Győr, 1910. márc. 5. – Szeged, 1981. máj. 10.): jogász, egy.-i tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1966). Egy.-i tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en folytatta (1927-31). 1932-ben államtudományi, 1933-ban sub auspiciis jogtudományi doktorrá avatták. 1932-33-ban ösztöndíjasként közigazgatási jogot tanult a Sorbonne-on. Hazatérése után a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban helyezkedett el, ahol osztálytitkári beosztást ért el. Tudományos pályafutása a bp.-i tudományegy. Közigazgatástudományi Intézetében kezdődött a „Magyary-iskola” tagjaként. Az intézet jogtudományi irányzatának követőjeként két jelentős kismonográfiát írt: A közigazgatási bíráskodás és legújabbkori fejlődése (Bp., 1932); A közigazgatás jogszerűsége a mai államban (Bp., 1939). 1940-ben ny. rk. tanárnak nevezték ki a kolozsvári tudományegy. közigazgatási és pénzügyi jogi tanszékére. 1945-1980 között tanszékvezető egy.-i tanár volt a szegedi tudományegy. államigazgatási és pénzügyi jogi tanszékén. 1947-48-ban és 1958-60-ban az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, 1952-1955 között az egy. rektorhelyettese. Az 1960-as évektől több francia egy. vendégelőadója. 1964-től az Institut International des Sciences Administratives tagja. Főként az államigazgatás törvényességének kérdéseivel, az államigazgatási eljárási jog elméletének vizsgálatával hazai és nemzetközi vonatkozásban, továbbá kulturális igazgatással foglalkozott. Közigazgatási, államigazgatási és pénzügyi jogi egy.-i tankönyvet is, jegyzetet is írt. Oktatói működésének 40., születésének 70. évfordulójára Szegeden 1980-ban emlékkönyvet adtak ki. – F. m. Alkotmányfejlődéstan. I. r. A népvándorlás és a kezdő középkor alkotmányfejlődése (Szeged, 1947); Államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata (Bp., 1960). – Irod. Berényi Sándor: M. J. (1910-1981) (Állam és Igazgatás, 1981. 7. sz); Szücs István: M. J. (Jogtud.-i Közl., 1981. 8. sz.).
