Lee Tibor
Lee Tibor (Bp., 1899. szept. 10. – Bp., 1974. márc. 18.): ügyész, bíró. Egy.-i tanulmányai közben városi közigazgatási hatóságoknál díjnokként dolgozott. 1922-től bírósági fogalmazó. 1928-tól ügyész Sátoraljaújhelyen, 1942–47-ben Bp.-en a főügyész h.-e. 1945 előtt mint ügyész igyekezett segíteni az üldözötteken, több kommunistát szabadlábra helyezett. 1940-től az ügyészség sajtóosztály vezetője. Sajtóellenőrzési munkaköréből 1942 dec.-ében leváltották. 1948–50-ben Bp. főügyésze volt. 1951-ben letartóztatták, 1945 előtti kommunistaellenes ügyészi működésének gyanúja nem bizonyosodott be, ezért a nyomozást megszüntették és 1954-ben szabadlábra helyezték. 1954-től 1956-ig ügyvéd Bp.-en. 1962-ben a belügymin. rehabilitációs bizottsága megállapította, hogy őrizetbe vétele alaptalan volt. 1957-től nyugdíjazásáig a Legfelsőbb Bíróságon bíró, majd büntetőkollégium-vezető volt. – M. A kúria büntetőjogi gyakorlata teljes ülési határozataiban (Zalán Kornéllal, Zöldy Miklóssal, Bp., 1948).
