Lakatos László

Teljes szövegű keresés

Lakatos László (Bp., 1881. júl. 17.Nizza, 1944. febr 13.): író, újságíró. Banktisztviselő volt. 1903-tól újságíró, a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet, 1907-től a Pesti Napló munkatársa, majd a Világ c. napilap szerk.-je. Az I. világháború után az Est-lapok munkatársa, a Magyarország szerk.-je. A II. világháború kitörése után Franciao.-ba emigrált. Jeles publicista volt. Mint elbeszélő szatirikus hangú írásokban mondott bírálatot a nagypolgári életről, számos franciás színművet írt, melyeket külföldi színpadokon is bemutattak. – F. m. Panoptikum (karcolatok, Bp., 1912); Mély húron (elb., Bp., 1913); A francia menyasszony (elb., Bp., 1913); Tavaszi játék (r., Bp., 1914); Egy pesti lány tötrénete (r., Bp., 1914); Egy válópör története (r. Bp., 1918); Férj és feleség (színmű Bp., 1919); A fakír (dráma, Bp., 1921); Négy frakk (színmű, Bp., 1923); A teve (r., Bp., 1925); Pajtásházasság (színmű, Bp., 1928); Angóra macska. Könyv a nőről (Bp., 1929); Lipótváros (színmű, Vígszínház, 1931); Fiatalember a békében. Írás az emberekről (Bp., 1933); A gazdag ember (vígjáték, Bp., 1935); Láz (színmű, Bp., 1937). Posztumusz színművének francia címe: Ange et Venus. – Irod. Schöpflin Aladár: Nyugat (1925, 1936); Bóka László: Magyar mártír írók antológiája (Bp., 1947); Lakatos György: Pro memoria L. L. (Irodalomtörténet, 1985.).

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!