Krausz Sámuel
Krausz Sámuel (Ukk, 1866. febr. 18. – Cambridge, 1948. jún. 4.): történész, nyelvész, hebraista. A pápai főiskolán és a berlini egy.-en tanult, a giesseni egy.-en (1893) és a bp.-i rabbiképzőben (1894) szerzett oklevelet. Az Orsz. Izr. Tanítóképző Intézet vallástanára, 1906-tól a bécsi Jüdisch-Theologische Lehranstalt professzora, 1932-1937 között ig.-ja volt. Ő alapította a bécsi Verein für jüdische Geschichte und Literaturt. 1938-ban, miután a hírhedt „kristályéjszaka” idején lakását és értékes könyvtárát feldúlták a fasiszták, Angliába emigrált. Tudományos munkássága 1300-nál több tanulmányt és könyvet tesz ki. Közreműködött a Biblia m. nyelvű tudományos fordításában (Szentírás, I–IV., 1898–1907). – F. m. Magyarországi régiségek a talmudban (Magy. Zsidó Szle, 1894); Talmudische Archäologie (I–III., 1910–12); Geschichte der jüdischen Ärtzte (1930). – Irod. Ashtor (Strauss), E.: Bibliographie der Schriften von Samuel Krauss (1937).
