Kovács György
Kovács György (Bp., 1900. ápr. 10. – Bp., 1965. júl. 31.): orvos, műfordító, az orvostudományok kandidátusa (1964). Orvosi diplomáját 1926-ban Bécsben szerezte. Már diákkorában belépett a Galilei-körbe, 1917-ben pedig a szociáldemokrata pártba. Tevékenyen részt vett az 1918-as forradalomban. 1921-ben Bécsbe emigrált s a Világosság magyar emigránskör tagja, az osztrák szocialista diákszövetség titkára. Orvosi diplomája megszerzése után (1927) hazatért s itthon is részt vett a szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalomban. A felszabadulás után megindította az Orvosi Hetilapot, melyet szerk. (1945–48). A Központi Stomatológiai Intézet főorvosa volt. Orvosi működése mellett műfordítóként is dolgozott (St. Zweig: A lélek orvosai, 1935; Knight: Légy hű önmagadhoz, 1945; Gorkij: Amerikában, 1949). Ismeretterjesztő regényes műveket is írt. – F. m. Hősök, tudósok, emberek (Bp., 1935) A fejedelem (II. Rákóczi Ferenc regényes életrajza, Bp., 1935).
