Károlyi Antal

Teljes szövegű keresés

Károlyi Antal (Csempeszkopács, 1906. júl. 17.Bp., 1969. dec.): építész, Ybl-díjas (1953). 1924–1928 között végezte tanulmányait a Bp.-i műegy.-en. Mint fiatal építészmérnök, tíz éven át Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgzott. 1939–1948 között magánépítészként tevékenykedett, ekkori munkái: a bp.-i Tímár utcai lakótelep, a pécsi OTI (Orsz. Társadalombiztosítási Intézet)-lakótelep, majd a II. világháború után a szófiai Magyar Nagykövetség 1949-től a MATI (Magasépítési Tervező Intézet) csoportvezetője, 1951-től a KÖZTI (Középülettervező Vállalat) műteremvezetője, 1952-től a LAKÓTERV (Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat) főépítésze volt. Részt vett a komlói, a tatabányai, a várpalotai, a kazincbarcikai lakótelepek tervezésében. Bp.-en a Nagy Lajos király úti lakótelepet tervezte. Nevéhez fűződik a Vígszínház újjáépítése (Kiss Tiborral), a várpalotai kultúrház. Szombathelyi, Vas m.-i épületek egész sorát tervezte (Savaria tér épületei, Claudius-kút), elindította a Derkovits-lakótelep építkezését és 1954-től kezdve tervezte Szombathely rekonstrukcióját. Középületek sora fűződik itt is a nevéhez (Művelődési ház és Sportház 1963), megyei Szakorvosi Rendelő intézet (1964), megyei pártszékház, hangversenyterem (1975), zeneiskola, a büki fürdő első szakasza. Műemlékvédelemmel is foglalkozott (várpalotai vár helyreállítása, 1958–68). Egyik alapítója volt a Magy. Építőművészek Szövetségének, tagja az Építészeti Tanácsnak, tanára a Magy. Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesterisk.-jának. Cikkei jelentek meg a szaksajtóban. – F. m. A magyar falu építészete (Perényi Imrével és Vargha Lászlóval, Bp., 1955); Szombathely városképei, műemlékei (Szentléleky Tihamérral, Bp., 1967). – Irod. Körner József: K. A. (Magy. Építőművészet, 1970. 4. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT