Jurányi Lajos
Jurányi Lajos (Nyíregyháza, 1837. aug. 25. – Abbázia, 1897. febr. 27.): botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1871, r. 1882). 1856-tól a pesti egy. orvoskarán folytatta tanulmányait, 1861-ben tanársegéd, 1862-ben orvosdoktor lett. Botanikai érdeklődését már eperjesi gimn. tanára, Hazslinszky felfedezte. 1863–66-ban a pesti egy. ösztöndíjával Bécsben és Jénában folytatott növénysejt- és szövettani kutatásokat. 1866-ban a pesti egy. növénytani tanszékén rk., 1870-ben r. tanár lett. Fekete Józseffel rendszerezte az egy.-i Botanikus Kertet. A korszerű kutatási módszereket ő terjesztette el Mo.-on. Uttörő kutatásai az algák, a harasztok és a nyitvatermők ivaros szaporodására és megtermékenyítésére vonatkoznak. Kisebb tanulmányai m. és német nyelvű tudományos folyóiratokban jelentek meg. – F. m. A Ceratozamia hímsejtjeinek kifejlődése és alkatáról (Ért. a term. tud. köréből, 1872. 6. sz.); A sejtmag alakulása és alkatáról (Mathem. Természettud. Ért. 1884); Újabb adatok a Gymnospermák hímporának ismeretéhez (Mathem. Természettud. Ért. 1884).; A Vaucheria geminata ivarszervei… (Természet. tud. Társ. Közl. 1866); Oedogonium diplandrum s a nemzési folyamat e moszatnál (Ért. a természettud. köréből, 1871. 9. sz.), mindezek német kiadásban is. – Irod. Mágócsy-Dietz Sándor: J. L. élete és működése (Term. tud. Közl. 1901); Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Bp., 1953).
