Juhász Jenő
Juhász Jenő (Balatonboglár, 1927. máj. 31. – Bp., 1985. máj. 1.): orvos, patológus, egy.-i tanár, az orvostudományok kandidátusa (1966). Egy.-i tanulmányait a Bp.-i Orvostudományi Egy.-en végezte. Harmadéves orvostanhallgatóként demonstrátor, majd gyakornok volt az I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetben. 1954-ben tanársegéd, 1957-ben adjunktus, 1964-ben docens lett. 1969-ben került az Orvos Továbbképző Intézet (OTKI) Kórbonctani és Kórszövettani Intézetébe, ahol néhány hónapig megbízott ig., majd egy.-i tanárként az intézet ig.-ja volt 1972-1984 között. A Pathologus Szakcsoport, majd a Magy. Pathologusok Társ. főtitkára volt 12 éven át. Később a Magy. Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) megalakulásával tapasztalatait ennek keretében hasznosította. A humánpatológia köréből a gyomorfekély és -rák kórbonctanát, valamint a csontbetegségek kórtanát kutatta. Alapos, részletező munkával több mint 1000 gyomorrákot vizsgált. Orsz. intézeti ig.-ként munkájának fontos részét képezte a kórboncolással kapcsolatos rendelkezések újraalkotása. Több mint harmincéves szakmai működése alatt kiváló oktatónak bizonyult. Mint az Orsz. Szakorvosképesítő Vizsgabizottság tagja részt vett a patológia szakvizsga rendjének kidolgozásában és a rendelet revíziójának elérésében.– M. Csontdaganatok (Glauber Andorral, Csató Zsuzsával, Bp., 1980). – Irod. Bajtai Attila: Megemlékezés Juhász profeszszorról (Morphologiai és Igazságügyi Orv. Szle, 1985. 25.); Virágh Szabolcs: Dr. J. J. 1927-1985 (Orv. Hetil., 1985.).
