Járosi Andor
Járosi Andor (Újsándorfalva, 1897. dec. 5. – Magnyitogorszk, 1944. dec. 26.): lelkész, teológiai tanár, író. Eperjesen, Kolozsvárott és Maiburgban tanult. Az 1920-as évek közepétől haláláig kolozsvári pap és a kolozsvári ref. teológián az ev. dogmatika tanára. A két világháború között az erdélyi gin. ev. lelkészképzést elsősorban ~ végezte. Széles körű műveltsége, evangéliumi humanizmusa, kiterjedt kapcsolatai révén az erdélyi m. élet és irodalom „nagy késztetőjévé” tették. A Pásztortűz c. folyóirat szerkesztőségi tagja, az Erdélyi Helikon munkatársa volt. Sok irodalmi cikket és kritikát is írt teológiai dolgozatai mellett. Félreértés következtében került fogolytáborba. – Irod. A Lelkipásztor c. folyóirat J. A. emlékszáma (1949. dec.). – Szi. Reményik Sándor: Az én lelkipásztorom (vers).
