Istók János

Teljes szövegű keresés

Istók János (Bácsfalu, 1873. jún. 15.Bp., 1972. febr. 22.): szobrász, érdemes művész (1963), kiváló művész (1970). A hosszúfalusi fafaragó iskolában kezdte művészeti tanulmányait, majd a müncheni ak.-n (1892) folytatta. Bp.-en a szobrászati mesterisk.-ban Stróbl Alajos növendékeként fejezte be tanulmányait. Fiatalon megbízást kapott a MNM-ot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, a százéves alapítási évfordulón (1902) szobrát felavatták. E munkájáért királyi arany érdemrenddel tüntették ki. 1905-ben a Ramasetter Vince szoborpályázat első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. Kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül a Munkát szimbolizáló szobor 1919. máj. elsején a Parlament előtt állt. Az I. világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést (Bp. Martinelli téri dombormű, a szervita templom homlokzatán). A legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem szobrot 1934-ben állították fel Bp.-en a Bem József téren. Számos épületplasztikát (Sportoló nő és férfi, Bp. Császár uszoda, 1928) és többnyire márványba faragott síremléket készített (Than Károly, Kerepesi temető, 1910; Péterfy Sándor, Kerepesi temető, 1913; Holló Lajos bronz síremléke, Kerepesi temető, 1913). Kitűnő portrékat készített többek között családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai (Vörösmarty, Jókai, Vajda János, Madách). Móra Ferenc mellszobrát Kiskunfélegyházán állították fel 1959-ben. Domborművek (Petőfi Sándor, Nagyszeben), plakettek, érmék sokasága egészíti ki munkásságát. A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Mo.-on. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akademikus megoldással. Négy szobra áll Bp.-en, tizenhat vidéken. Gyűjteményes kiállítását 1964-ben a pesterzsébeti múz.-ban rendezték meg. – Irod. Buza Barna: I. J. búcsúztatása (Művészet, 1972. 5. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT