Halmágyi Sándor
Halmágyi Sándor (Magyarsárd, 1832. ápr. 2. – Bp., 1917. okt. 13.): író, jogtudós, A kolozsvári unitárius főisk.-n tanult. Részt vett a szabadságharcban. Az 1850-es évek elején a pesti egy.-en jogot hallgatott, majd Marosvásárhelyen ügyvédi oklevelet szerzett. A Pesti Napló belső munkatársa, majd 1862–69-ben a Kolozsvári Közlöny főmunkatársa. A kiegyezés után Kolozs vm. főjegyzője, azután nagyenyedi, később lugosi törvényszéki elnök. 1881-től ítélőtáblai bíró Bp.-en. Levelezésben állott Arany Jánossal. Sue-regényeket fordított m.-ra. A korabeli lapokban számos verse és elbeszélése, továbbá regénye és több jogtudományi dolgozata jelent meg. – F. m. Saphira (r., Kolozsvár, 1859); Elv és előítélet (r., Pest, 1864); Az egyesbírósági rendszer és igazságügyi politikánk (Bp., 1880).
