Germanus Gyula, arab neve: al-Hadzs Abdul Karím

Teljes szövegű keresés

Germanus Gyula, arab neve: al-Hadzs Abdul Karím (Bp., 1884. nov. 6.Bp., 1979. nov. 7.): orientalista, író, az irodalomtudományok doktora (1958). 1902-03-ban a bp.-i tudományegy.-en, 1903-06-ban az isztambuli, 1906-07-ben a bécsi és a lipcsei egy.-en történelmet, latint, keleti nyelveket, arab és török irodalmat tanult. 1907-től a londoni British Museum munkatársa. 1911-21-ben a bp.-i Keleti Kereskedelmi Akad. tanára, 1921-29-ben a bp.-i tudományegy.-i Közgazdaságtudományi Kar Keleti Intézetében az arab és a török nyelv előadója, valamint az angol nyelv megbízott előadója. 1926-29-ben a Pen Club m. tagozatának titkára, 1929-32-ben Indiában a szantiniketáni egy. tanára. 1932-34-ben a bp.-i tudományegy.-i Közgazdaságtudományi Karon, 1934-1948 között a bp.-i József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en az arab és a török nyelv intézeti tanára. 1934-ben Mekkába zarándokolt. 1948-tól nyugalomba vonulásáig a bp.-i tudományegy. arab tanszékének tanszékvezető egy.-i tanára. 1958-66-ban ogy.-i képviselő. Számos arab tudományos ak. (kairói, bagdadi, damaszkuszi, ammani stb.) és más külföldi tudós társ. tagja volt. Több utazást tett a Közel-Keleten és különböző európai országokban. Az 1910-es években részt vett az ifjútörökök mozgalmában, halálra is ítélték, de végül sikerült Töröko.-ból kijutnia. A mohamedán népek kultúrtörténetével és az arab irodalom történetével foglalkozott. – F. m. Evlija Cselebi a XVII. századbeli törökországi czéhekről (Bp., 1907); Schidlof 1000 szó gyakorlati módszerének angol nyelvtanában előforduló ezer szó magyar-angol zsebszótára (Latzkó Hugóval, Bp., 1911; új, javított kiad., Bp., 1939); Schidlof gyakorlati módszerének magyar-angol zsebszótára. Magyar-angol és angol-magyar rész (I-II, Bp., 1913); Turán (Bp., 1916); Az angol nyelvnek szóban, írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására… (Bp., 1916); Az arab nemzeti kérdés (Bp., 1917); A föld és a faj hatása a történelemben (Bp., 1920); Az oszmán állam megalakulása (Bp., 1921); Török nyelvtan (Bp., 1925); Gondolatok Gül Baba sírjánál (Bp., 1928); Pensées sur la révolution turque (Bp., 1928); Lecture on Turkish Popular Literature (Lahore, 1931); Modern Movements in Islam (Calcutta, 1932); A mai India (Bp., 1933); The Role of Turks in Islam (I-II, Hyderabad, 1933-34); The Awakening of Turkish Literature (I-II, Hyderabad 1933); India világossága – Mahatma Gandhi (Bp., 1934); Allah Akbar (Bp., 1936); Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása (Cholnoky Jenő: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia, Bp., 1938); Sulle orme di Maometto (Milano, 1938); Az arab szellemiség megújhodása (Bp., 1944); Mahmoud Teymour and Modern Arab Literature (London, 1950); Sources of the Arab Nights (London, 1951); Unknown Masterpieces of Arab Literature (Hyderabad, 1952); Causes of the Decline of Islamic Peoples (Lahore, 1953); Arab Geographers (London, 1954); Bayna Fikraini (Damaszkusz, 1956); A félhold fakó fényében (Bp., 1957); Trends of Contemporary Arab Literature (I-II, London, 1957-58); Arab költők a pogánykortól napjainkig (válogatta, bev., jegyzetekkel ellátta, Bp., 1961); Az arab irodalom története (Bp., 1962; 2., átdolgozott, bővített kiad., Bp., 1973); The Berber-Arab Literature of Marocco (Hyderabad, 1964); Kelet fényei felé (Bp., 1966); Ibn Khaldoun, the Philosopher (Bahore, 1967); Arab poets and critics (Delhi, 1967); New Arab Novelists (Lahore, 1969); Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok (válogatta, szerk., az utószót írta Antall József, Bp., 1984). – Irod. G. Gy. (Kardos István: Sokszemközt tudósokkal, Bp., 1974); Hegedűs Géza: G. Gy. (Nagyvilág, 1980. 2. sz.). Székely György: G. Gy. (Magy. Tudomány, 1980. 3. sz.); Antall József G. Gy. családneve (Nagyvilág, 1980. 4. sz.); Tusnády László: Találkozás és arckép G. Gy.-ról (Borsodi Művelődés, 1985. 4. sz.); Germanusné Kajári Kató: Kelet vándora. Visszfény (Bp., 1985); Kubassek János: G. Gy. 1884-1979 (Földr. Közl., 1989. 3. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT