Fröhlich Dávid, Frölich
Fröhlich Dávid, Frölich (Késmárk, 1595 – Lőcse, 1648. ápr. 24.): matematikus, csillagász, a kopernikuszi világkép híve, az első rendszeres magyar földrajzkönyv írója. Tanulmányait az Odera menti Frankfurtban végezte. 12 évet külföldi utazással töltött, majd Késmárkon telepedett meg. 1615-ben elsőnek mászta meg a Késmárki-csúcsot és ismertetést írt róla. 1630-tól a késmárki kollégium tanára. Irodalmi munkássága mellett kalendáriumokat szerk., matematikát és történelmet tanított, III. Ferdinánd „császári matematikus” címmel tisztelte meg. Földrajzi munkáiban már a természet közvetlen megfigyelése kezd a hagyományos spekulatív elemek helyébe lépni. – F. m. Anatome revolutionis mundanae… (Leutschoviae, 1632); Medulla geographiae practicae… (Bartphae, 1639); Hemerologium Hístoricum (Bartphae, 1644); Bibliothecae, seu Cynosurae peregrinantium… (I–III. Ulmae, 1643–44); Gnomologia metrica… (Breslae, 1646). – Irod. Asztalos Miklós: Adatok F. János, F. D. és Serédi János irodalmi munkásságához (Bp., 1931); Csinády Gerő: A hazai földrajztudomány úttörője: F. D. (Élet és Tud. 1958. 5. sz.); Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig (Bp., 1961).
