Fridvaldszky János
Fridvaldszky János (Zólyom, 1730. dec. 13 . – Szepes vm., 1784): természettudós. 1746-ban a jezsuita rendbe lépett. 1750–51-ben Bécsben bölcsészetet tanult, 1753–55 között pedig természettudományokat, matematikát hallgatott. 1755-től a jezsuita rend feloszlatásáig (1773) különböző hazai városokban (Buda, Nagyszombat, Bazin, Károlyváros, Kolozsvár) volt tanár. 1757–61 között teológiát tanult Bécsben és Nagyszombatban. Oktatói munkája mellett rendszeres ásványtani kutatást folytatott Erdélyben. Mária Terézia munkásságáért 100 arannyal, ill. apátsággal jutalmazta. Sokat foglalkozott dendrológiai tanulmányokkal. Említésre méltó eredményeket ért el a papírgyártás korszerűsítése területén is. – F. m. Dissertatio de natura ferri, et ferraris r. Hungariae, ac Transilvaniae (Claudiopolis, 1766); Mineralogia magni principatus Transilvaniae seu metalla, semi-metalla, sulphura, salia, lapides et aquae conscipta (Claudiopolis, 1767); Dissertatio de Skumpia seu Cotino planta coriaria, cum diversis experimentis in M. Principatu Transilvaniae institutis (Claudiopolis, 1773), magyarul: Értekezés a scumpiáról avagy a Cotenus Coriaria növényről Erdély Nagyfejedelemségben végzett különböző kísérletekkel (fordította Székely Ottokár, kiegészítette és szerk. Domokos János, Bp., 1944). – Irod. Magyar Hírmondó (1782. 14. sz.); F. J. (Bpesti Szle, 1859. VI.)
