Franyó Zoltán
Franyó Zoltán (Kismargita, 1887. júl. 30. – Temesvár, 1978. dec. 29.): romániai magyar író, műfordító, szerkesztő. Aradon és Temesvárott, a soproni katonaisk.-ban, majd a bp.-i Ludovika Akad.-n tanult, 1907-ben hadnaggyá avatták. 1910-ben otthagyta a hadsereget, az aradi Függetlenség szerk.-je lett, írásai a Huszadik Században, a Nyugatban, a Pesti Naplóban és a Népszavában jelentek meg. Az I. világháborúban katona, harctéri tudósításaiból állította össze A kárpáti harcokról (Bp., 1915) c. kötetét. A háború végén a bécsi hadilevéltárban teljesített szolgálatot. 1919-ben a Vörös Lobogó szerk.-je, Lukács György munkatársaként a közoktatásügyi népbiztosság tisztviselője volt. Bécsbe emigrálva az egy.-en keleti nyelveket tanult, írásai a Bécsi Magyar Újságban és a Tűzben jelentek meg. 1921-ben önálló kötetben jelentette meg Ady-fordításait (Auf neuen Gewässern, Wien). 1923-ban tért haza Aradra, szerk. a Genius és Új Genius c. folyóiratokat, majd az 5 Órai Újságot. 1938-tól szerk.-ként jegyezte a temesvári Lapkiadó Rt. négy lapját. Közben szerteágazó műfordítói munkát végzett, a II. világháború után főként ennek a tevékenységnek szentelte magát. Nyugati nyelvekből, valamint oroszból, románból, arabból és kínaiból fordított m.-ra, s m. költőket tolmácsolt németül. Átültette németre József Attila Thomas Mann üdvözlése c. versét. Műfordító munkásságáért 1969-ben Herder-díjat kapott. – Fontosabb műfordításkötetei: Régi arab költők (Arad, 1924); Görög líra (Temesvár, 1946); Puskin Válogatott versei (Bukarest, 1949); Goethe: Faust I. és Ősfaust (Marosvásárhely, 1958); Kínai verseskönyv (Bukarest, 1959); Évezredek húrjain (Marosvásárhely, 1958-1960); Afrikai riadó (versek, Bukarest, 1962); Barangolás (Kortárs román költők versei, Bukarest, 1965); Lírai világtájak (Bp., 1967). Élete végén indult meg összegyűjtött műfordításainak sorozata: Ősi örökség (Ókori és keleti költők, Bukarest, 1973); Válogatott műfordítások (Bp., 1974); Bécsi látomás (Osztrák költők, Bukarest, 1976); Atlanti szél (Nyugat-európai költők, Bukarest, 1978). Legfontosabb német nyelvű fordításai Ein Herbstsymphonie rumänischer Lyrik (Arad, 1926), Chinesische Gedichte (Frankfurt a. M., 1940); Frühgriechische Lyrik (Berlin, 1942); Ady: Blut und Gold (Bukarest, 1961); Rumänische Lyrik (Wien, 1969). Publicisztikai és kritikai írásait A pokol tornácán (cikkek, króniák, 1912-1968, Bukarest, 1969) címen rendezte sajtó alá. – Irod. Endre Károly: A hetvenéves F. Z. (Igaz Szó, 1957. 6. sz.); Balogh Edgár: Műfordító és publicista (Korunk, 1969. 7. sz.); Márki Zoltán: Utazás F. Z. körül (A Hét 1974. 12. sz.); F. Z. halálára: Pomogáts Béla (Élet és Irod., 1979. 1. sz.); IIlés László (Nagyvilág, 1979. 4. sz.); Bodor Pál (A Hét, 1979. 1. sz.); Anghel Dumbraveanu: (A Hét, 1979. 1. sz.); Márki Zoltán (Utunk, 1979. 2. sz.); Tóth István (Igaz Szó, 1979. 2. sz.); Bodor Pál: Vajon ki volt F. Z.? (Kritika, 1987. 7. sz.).
