Bruckner Győző
Bruckner Győző (Késmárk, 1900. nov. 1. – Bp., 1980, márc. 8.): szerves kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1946, r. 1949), Kossuth-díjas (1949, 1955). Egy-i tanulmányait a bp.-i műszaki egy.-en és a szegedi tudományegy.-en végezte. Vegyészmérnöki oklevelet 1925-ben, bölcsészdoktori oklevelet pedig 1928-ban szerzett (disszertációja az egyetlen nem szerves kémiai tárgyú írása). 1926-ban kapott állást a szegedi tudományegyetem Szerves Kémiai Intézetében, Széki Tibor mellett. Ösztöndíjasként 1927-28-ban a Berlin-Charlottenburgi Műegy. Szerves Kémiai Intézetében dolgozott A. Schönberg vezetésével, majd 1929-ben a Grazi Tudományegy.-en, a Nobel-díjas Preglnél tanulmányozta a szerves kémia mikroanalitika módszereit. A szegedi tudományegy.-en 1933-ban magántanár, 1938-ban ny. rk. tanár, majd 1941-ben ny. r. tanári kinevezést kapott, s ugyanakkor a Szerves Kémiai Intézet ig.-ja is lett. 1949-ben hívták meg a bp.-i Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) szerves kémiai tanszékének élére. Első kiemelkedő tudományos eredményét az N-O acilvándorlás felfedezése jelentette, amelynek segítségével számos, a Papaverinnél hatásosabb gyógyszert állított elő. 1941-ben kezdett hozzá a dién-szintézis aromás rendszerekre való átvitelének kutatásához, s eredményei elismeréséül kapta meg a Svéd Kémiai Egyesület ötévenként kiadott Scheele-emlékérmét. Tudományos tevékenységének legjelentősebb állomása a természetes poliglutaminsavak kutatása volt, felismerte az önálló vegyületcsoportot, egyes képviselőit tisztán előállította, s szerkezetüket tisztázta. Ez a munka alapozta meg a hazai peptidkémiai kutatást, s eredményei között az adrenokortikotróp hormon szintézise is szerepelt (19566). Iskolát teremtő tudós és kitűnő előadó volt. Mintegy 120 tudományos dolgozata jelent meg, s tankönyvei egyedülállóak a hazai szakirodalomban. A Leopoldina Német Természettudományi Akad. (Halle) tagja, az Eötvös Loránd Tudományegy. díszdoktora (1976) volt; a Richter Gedeon- (1972), és az Eötvös Loránd-emlékérem kitüntetettje. – F. m. Szerves kémia (I-III. Kucsman Árpáddal, Kajtár Mártonnal és Császár Jánossal, Bp., 1952-81).– Irod. Medzihradszky Kálmán: Győző (Vidor) Bruckner (Acta Chim. Acad. Sci. Hung., 1981, Magy. Kém. F. 1981); Beck Mihály: B. Gy. (Magy. Tudomány, 1980. 8-9. sz.); Kajtár Márton: B. Gy. (Természet Világa, 1980. 10. sz.).
