Bródy Tamás
Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. jan. 24. – Bp., 1990. júl. 6.): karnagy és zeneszerző, érdemes művész (1963), Liszt-díjas (1969). Zeneszerzői tanulmányait Kodály Zoltánnál, karmesteri diplomáját Unger Ernőnél szerezte meg 1933-ban a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk.-n. Azóta bel- és külföldi színházaknál volt karmester. 1937 óta a Vígszínház zenei tanácsadója. 1947-től 1973-ig; a Fővárosi Operettszínház karnagya és zeneiig.-ja. Az Állami Hangversenyzenekart, a Rádiózenekart több ízben vezényelte, az Operaházban is dirigált. Főbb külföldi szereplései: 1935: Bécs; 1938-39, Bern, Luzern; 1955: Szovjetunió; 1958: Csehszlovákia, Románia; 1959: Lengyelo. (a bp.-i Rádió zenekarával); 1963: Olaszo., Bécs, Pozsony stb.– F. m. Zongoradarabok (Nocturne); szimfonikus művek: (Vadász-nyitány, Scherzo, Suite stb.); rádió és revüoperettek, zenés vígjátékok: Music hall, Az Angol Bank nem fizet..., A VIII. osztály (1947), Köztünk maradjon (1959). Filmzenéiből ismertebbek: Civil a pályán, Csodacsatár, Kulcs a lábtörlő alatt, Nílusparti randevú stb. Komponált még dalokat zenekari kísércttd, táncdalokat, átdolgozásokat, indulókat.
