Bordy Bella

Teljes szövegű keresés

Bordy Bella (Gyula, 1909. nov. 21.Bp., 1978. jún. 28.): balett-táncosnő, érdemes művész (1959). Brada Ede, Jan Cieplinski, Nádast Ferenc növendéke volt, 1935-ben operai ösztöndíjjal Párizsban Lubov Egorovánál képezte magát tovább. 1924-től 1965-ig Az Opera tagja, 1932-től magántáncosnője. Több ízben vendégszerepelt Ny-Európában, 1931-ben zenés, Both Bélától prózai színjátszást tanult. Fellépett a Fővárosi Operettszínházban, 1940–44-ben prózai szerepeket alakított a Madách Színházban. 1938–1961 között többször filmezett. Nyugdíjba vonulása után 1965-től színpadi mozgástechnikát tanított operaénekeseknek Bécsben és Zürichben. Jellegzetes, temperamentumos előadásmódjával főleg magyaros táncok, kb. 25 klasszikus és modern balett főszerepét táncolta, elsősorban Harangozó és Cieplinski koreográfiáit. Összesen mintegy félszáz táncműben lépett fel. Utolsó jelentős alakítása a Rómeó és Júlia c. balett dajka szerepe volt (Lavrovszkij koreográfiája, 1962). – F. táncsz. Matyó menyasszony (koreográfia: Cieplinski, Magyar ábrándok, 1933); Csaplárosné (koreográfia: Harangozó Gy., Csárdajelenet, 1936); főszerep (koreográfia: Harangozó Gy., Pozsonyi majális, 1938); Neila (koreográfia: Harangozó Gy., A korsó, 1941); főszerep (koreográfia: Harangozó Gy., Szerelmi álmok, 1942). – F. sz. Örzsi (Szirmai A.: Mézeskalács); Colette (Eisemann M.: Fekete Péter); Manci (Komjáti K.: Ipafai lakodalom). – I. f. A varieté csillagai (1938); Két lány az utcán (1939); Tokaji aszu (1940); András (1941); Szerető fia Péter (1942); Éjféli gyors (1942); Délibáb minden mennyiségben (1961). – Irod. Halász Péter: Keserű interjú B. B.-val (Színház, 1945. 8. sz.); Ligeti Mária: Beszélgetés B. B.-val operaházi jubileuma alkalmából (Muzsika, 1964. 11. sz.) Körtvélyes Géza: Búcsú B. B.-tól (Táncművészet, 1978. 9. sz.).

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!