Bodrogi Tibor
Bodrogi Tibor (Újpest, 1924. szept. 20. – Bp., 1986. márc. 6.): etnográfus, a történettudományok doktora (1983). Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte néprajz-ősrégészet szakon. 1948-tól 1968-ig a Néprajzi Múz.-ban dolgozott, előbb muzeológus, majd 1961-től főig., 1968-tól az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának munkatársa, ig. h., 1982-84-ben ig. Kutatási területe az egyetemes néprajz, ezen belül a művészet-etnológia, tudománytörténet és szociálantropológia. Múzeumi munkája irányította figyelmét a természeti népek művészetére. Óceánia művészete (Bp., 1959); Afrika művészete (Bp., 1967); Indonézia művészete (Bp., 1971) c. könyvei, valamint összefoglaló munkája, a Törzsi művészet (Bp., 1981) Európában sok helyen (Párizs, Róma, Bécs, Wroclaw stb.), szinte valamennyi világnyelven megjelent. 1971-től egy.-i docens. Egy.-i kézikönyvnek szánta a Mesterségek születése (Bp., 1962) és a Társadalmak születése (Bp., 1962) c. munkáit. Egyik fő feladatának tekintette a nyugat-európai etnológia klasszikusainak (Morfian, Frazer, Birket-Smith) megismertetését; doktori értekezésének címe: L. H. Morfian és a XIX. sz.-i evolucionizmus. Az Acta Ethnographia főszerk.-je, a Néprajzi Társ. alelnöke volt. Tanulmányai nagy számban jelentek meg külföldi és hazai folyóiratokban. – Irod. Búcsú B. T.-tól (Néprajzi Hírek, 1986. 57. sz.); Tőkei Ferenc: B. T. ravatalánál (Ethnogr., 1988. 1. sz.); Hegyesi Beáta: B. T. irodalmi munkássága (összeállítás, Ethnogr., 1988. 1. sz.).
