Beczássy Judit
Beczássy Judit (Szeged, 1888. szept. 20. – Bp., 1961. febr. 20.): író. Szabadkán végzett tanítónőképzőt, majd Székelyudvarhelyen volt tanítónő, s ott férjhez ment Balázs Sándor íróhoz. 1916-ban Bp.-re költözött. Férje biztatására kezdett írni. Az I. világháború utáni társadalom, különösen a polgárság és a dzsentrivilág hű ábrázolója; ugyanakkor megrendítő képet rajzolt a falu nyomoráról is. Tóth Eszter élete és halála c. regényével az Athenaeum pályázatának díját nyerte el 1921-ben. A II. világháború után elbeszéléseket és ifjúsági műveket írt. – F. m. Mari néni (r., Bp., 1920); A medve (r., Bp., 1922); Terebélyes nagyfa (r., Bp., 1930); A menekültek (r., Bp., 1933); Mindenért fizetni kell (r., Bp., 1937); Rózsadomb (elb., Bp., 1954); Marika (r.,. Bp., 1955); Egyszer vagyok fiatal (r., Bp., 1958).
