Beckensloer János

Teljes szövegű keresés

Beckensloer János (1427Salzburg, 1489. dec. 15.): esztergomi érsek és diplomata. Boroszlói német kispolgári családból származott, apja kerékgyártó volt. Bátyja révén jutott Mo.-ra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és Frigyes császár oldalán Bécs védelmét látta el, majd az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. Miután önként meghódolt Mátyásnak, visszakapta egyházi javadalmát (1461). 1464-65-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-68-ban váradi püspök volt. Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-tól 1474-ig egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosa, a Vitéz-féle összeesküvés leleplezője, 1474-től 1476-ig főkancellár. 1474-től 1479-ig esztergomi érsek. Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött, magával vive az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47.000 aranyforintot adott kölcsön. Frigyes mindenható tanácsosaként ... kovácsolta össze a Jagellókkal Mátyás ellen kötött szerződést. Salzburgi érsekként halt meg. Irod. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története (I, Nagyvárad, 1883); Fraknói Vilmos: B. III. Frigyes német császár szolgálatában (Tört. Szle, 1917).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT