Barnay Lajos
Barnay Lajos (Pest, 1842. febr. 7. – Hannover, 1924. jan. 30.): színész és szinigazgató. Élete nagy részét külföldön töltötte, ezért inkább a német színjátszásnak, színháztörténetnek volt jelentős alakja. Pályafutását a pesti Német Színháznál kezdte (Otelló). Külföldön, először a cseho.-i Trautenauban játszott Lacroix álnéven. Ezután Ausztria különböző városaiban lépett fel, majd Rigába került. 1883-ban a Berlini Deutsches Theater egyik alapító tagja volt. Ő nyitotta meg a Berliner Theatert (1888), melyet népszerű színházzá formált. Műsorain szerepeltek klasszikus drámák, népszerű vígjátékok. 1894-ben visszavonult a színpadtól, emlékiratai írásával és dramaturgiai tanulmányok kiadásával foglalkozott. Mégis, II. Vilmos kívánságára újra átvette a hannoveri színház igazgatását. Sokat tett a német színészek szociális helyzetének javítása és nyugdíjintézetének létrehozása terén. Színészi szerepeiben elsősorban reprezentatív külsejű, hősi figurákat alakított, szerelmes hódítókat: Macbeth, Julius Caesar, Orestes, Tell Vilmos. – F. m. Erinnerungen (1903); Über Theater und anderes (1913).
