Bányai János
Bányai János (Kézdivásárhely, 1886. nov. 6. – Székelyudvarhely, 1971. máj. 13.): tanár, geológus, muzeológus. A bp.-i polgári iskolai tanítóképző természettudományi szakán szerzett tanári oklevelet és Abrudbányára került. A Földtani Intézet hamarosan külföldi tanulmányútra küldte. A jénai egy.-en, majd a berlini Bányászati Főisk.-n szakképesítést szerzett. Szabad idejében szülőföldjét kutatta. 1916-tól a székelykeresztúri tanítóképző tanára volt, 1931-től Székelyudvarhelyen tanított. Meghívás alapján a kaliforniai sós vizeket szakvéleményezte (1926). Alapította és szerk. a Székelység c. folyóiratot (1931–1944) és létesítette a Borvízkutató Intézetet, expedíciókat kezdeményezett a Hargita kutatására. A Székelyföld kiváló ismerője volt. Tudományos közleményeinek száma 61, főbb ismeretterjesztő közleményeié 58. – F. m. A székelyföldi ásványvizek (Erdélyi Múz., Kolozsvár, 1934); A Székelyföld ásványvizeinek eredete és forrásfoglalásai (Erdélyi Múz. Egylet XIII. emlékk.-ve, Kolozsvár, 1934); A Magyar Autonóm Tartomány-beli ásványvizek és gázömlések (társszerzőkkel, Bukarest, 1957); A Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványkincsei (Bukarest, 1957). – Irod. Kónya Ádám: B. J. (Földr. Közl., 1971. 2-3. sz.); Kisgyörgy Zoltán: Dr. B. J. emlékezete (Földtani Közl., 1973).
