Bánhidi László
Bánhidi László (Szatmárnémeti, 1906. márc. 11. – Bp., 1984. nov. 22.): színész. A Színművészeti Akad.-t 1928-ban végezte el. Pályáját vidéken kezdte, több színtársulatnál epizódszerepeket játszott. 1944–45-ben a Nemzeti Színház szerződtette. 1945-től tagja volt a Belvárosi, az Ifjúsági Színháznak, a Magyar Néphadsereg Színházának, majd a Jókai, ill. a Thália Színház tagja lett. Különös hanghordozása, iróniája, humora karakterfigurák megformálásában érvényesült leginkább. Emlékezetessé váltak munkás- és parasztalakjai. Először 1942-ben filmezett (Egy bolond százat csinál). – Televíziós filmjeiből a Tüskevár (1–8 rész, 1967) a legismertebb. – F. sz. János bácsi (Mándi Éva: Hétköznapok hősei); Svacs (Lavrenyov: Leszámolás); Iván (Babel: Alkony); Anarchista matróz (Visnyevszkij: Optimista tragédia). – I. f. Enek a búzamezőkről (1947); Talpalatnyi föld (1948); Úri muri (1949); Kiskrajcár (1953); Életjel (1954); Budapesti tavasz (1955); Akiket a pacsirta elkísér (1959); Legenda a vonaton (1962); Húsz óra (1964). Televíziós filmek 1964-től: A tizedes meg a többiek (1965); Az orvos halála (1966); Próféta voltál szívem (1968); Szindbád (1970). – Irod. Kovács Attila István: Megemlékezés B. L.-ról (Film, Színház, Muzsika, 1988. szept. 10.).
