Apafi Mihály
Apafi Mihály (1632. nov. 3. – Fogaras vára, 1690. ápr. 15.): erdélyi fejedelem. II. Rákóczi György lengyelo.-i hadjárata alatt tatár rabságba került (1657). Kiszabadulása után, 1661-ben a Porta fejedelemmé választatta. Tehetetlen uralkodónak bizonyult, aki helyett többnyire felesége, Bornemissza Anna és Teleki Mihály kancellár intézkedett. A szultán hűbéreseként részt vett a törökök Ausztria elleni hadjárataiban (1663, 1679, 1683), de már 1664-től alkudozásban állt a Habsburgokkal. Egy ideig támogatta Thököly Imrét. Amikor I. Lipót haddal elfoglalta Erdélyt, ~t fennhatósága elismerésére kényszerítette (1688). ~ élete utolsó éveiben búskomorságban szenvedett. – M. I. és II. A. M. naplója (Kiadta Tóth Ernő, Kolozsvár, 1900); A. M. naplója (Kiadta Biás István, Marosvásárhely, 1910). – Irod. Tavaszy Sándor: A két A. fejedelem (Kolozsvár, 1943).Tolnai Gábor: „Szegény, együgyű fejedelem” (Évek – Századok, Bp., 1959). Szi. Jókai Mór: Erdély aranykora (Pest, 1852); Jókai Mór: Török világ Magyarországon (Pest, 1853); Szigligeti Ede: Béldi Pál (szomorújáték, 1863).
