Andrásfi Gyula
Andrásfi Gyula (Perhete, 1908. aug. 12. – Bp., 1981. nov. 25.): nagykövet, eredeti foglalkozása cipész. Az elemi isk. elvégzése után cipészinas. 1924-ben belépett az SZDP-be, 1930-ban a KMP-be. 1931–32-ben Bp. É-i kerület pártbizottságának titkára, majd a Bp.-i Pártbizottság tagja lett. 1932-ben Moszkvában pártiskolát végzett. 1934-ben a Szocialista Munkásegység Blokk központi vezetőségének tagjává választották. 1935-ben letartóztatták és elítélték. Az SZDP kizárta, majd ismét tagjai közé fogadta 1936-ban. 1945-ig rendőri felügyelet alatt állt; illegalitásban dolgozott. 1944-ben büntetőszázadhoz vezényelték, megszökött, s bekapcsolódott a fegyveres partizánmozgalomba. 1945-ben Újpest, 1946-ban D-Pest m., 1947-ben Bács m. pártbizottságának titkára és Abaúj-Zemplén m. főispánja lett. Később a Külügymin.-ba került, s a moszkvai nagykövetségen dolgozott első tanácsosi rangban. 1956-ban Újpest tanácselnöke, a forradalom és szabadságharc idején fegyveresen vett részt az újpesti pártház és tanácsháza visszafoglalásában. 1961-től Mongóliában volt nagykövet. 1968-ban vonult nyugdíjba. – Irod. A. Gy. (Népszabadság, 1981. nov. 26.); A. Gy. (Magy. Nemzet, 1983. aug. 12.).
