Tud
Tud 1. Bár a magyar »tudni« ige vonatkozhat arra, hogy az ember képes valamire (»tudni, hatni, képesnek lenni«), itt most csak a másik jelentéstartománnyal foglalkozunk: »tudni, ismerni, érteni«. Jelenti ez valamilyen tárgy, személy vagy gondolat megértését, felfogását az észlelés és a gondolkodás segítségével.
2. ÓSZ. A h. jádac ige: »tudni, ismerni, érteni« elsősorban személyes kapcsolaton alapuló tudásra vonatkozik, értelme tehát kibővül a »tapasztalni, különbséget tenni, átélni, megjegyezni« gondolatkörrel, sőt a házastársak szexuális kapcsolatára is vonatkozhat (1Móz 4,1.17.25). A személyes kapcsolat előfeltételéből következik, hogy Istent nem intellektuális erőfeszítéssel, logikai következtetésekkel, hanem Kijelentéséből, Igéjéből lehet megismerni. Lehet tudni róla azt, hogy egyedül ő, aki mindent megtehet (Jób 42,2). Annak van tudása Istenről, aki csöndben elismeri, hogy ő az Isten (Zsolt 46,10). A próféta úgy serkentgeti a népét istenismeretre, hogy hivatkozik a teremtésben és gondviselésben megmutatkozó isteni önkijelentésre (Ézs 40,21). Isten maga jól ismeri népét (2Móz 3,7; 5Móz 31,27), abban az egyéneket (1Móz 4,14). Az ember ismerete korlátozott, ha mindent ismerne, olyan lenne, mint az Isten (1Móz 3, 5.7.22).
3. Az ÚSZ-ben a g. ginószkó ige (221-szer előfordul) a megismerés folyamatát fejezi ki inkább, míg a horaó (g.) = látni igének múlt ideje: oida = tudni, meggyőződöttnek lenni valamiről, az ismeret eredményére vonatkozik. A g. gondolkodásban a tudás az érzékelés (látás) és a mérlegelés-következtetés eredménye. Pál apostol az ÓSZ-i, személyes kapcsolaton alapuló tudásfogalmat tölti meg krisztológiai tartalommal (1Kor 2,2; 13,2). Jn ev-ból kitűnik, hogy az Atya és Jézus kölcsönösen ismerik egymást (1,18), Jézus ismeri juhait és azok is őt (10,14-15). Az 1Jn-ban gyakori »mi tudjuk« kifejezés a gyülekezet hitvallását szólaltatja meg (2,3-5; 3,2; 5,18-20).
BJ
