Tömlő
Tömlő Folyadékok tárolására és szállítására szolgáló eszköz. Állatok, leggyakrabban kecske kifordított bőréből készítették, amelynek nyílásait a lábak helyén bevarrták és a nyaki nyílás szolgált a folyadék ki- és betöltésére. E nyílást egy szíjjal kötötték el. A tömlőben vizet (1Móz 21,14), tejet (Bír 4,19), leggyakrabban bort tartottak (1Sám 1,24; 10,3; 16,20; 25,18; 2Sám 16,1). A tömlő bőre idővel megrepedezett, ezért kötözéssel erősítették meg. Ilyen tömlőknek szerepük volt a gibeóniak cselében (Józs 9,13). A füstre tett tömlő teljesen összezsugorodott (Zsolt 119,83). A forrásban levő bor a tömlőt könnyen szétfeszíthette, ezért beszél Jézus példázatában arról, hogy az új bort új tömlőbe kell tölteni (Mt 9,17 par). Isten az ég tömlőiből bocsátja ki az esőt (Jób 38,37), és tömlőibe gyűjti a könnyeket (Zsolt 56,9). Jób bensejét hasonlítja a széthasadni kész tömlőhöz (Jób 32,19).
