Szétszóródik
Szétszóródik Lehet a szaporodás következménye, ha egy nép nagy területre szóródik szét: nagy területet tölt be (1Móz 10,18). A csata nagy területre való széthúzódását is ezzel a szóval adják vissza (2Sám 18,8). Általában azonban katasztrófa velejárója. A királyt könnyűszerrel elfogják, mert csapata szétszóródott (2Kir 25,5; Jer 52,8). Ha a vezetőt megölik, szétszóródik a nép (Jer 40,15). A győztes csata eredménye, hogy az ellenség szétszóródik (1Sám 11,11), ezért Izráel népe az ÚRtól várja, hogy ellenségeit szétszórja (4Móz 10,35; Zsolt 68,2).
Isten büntetése, ha szétszóródik népe. A próféta lehetőségként látja, ha Isten akarata ellenére kezdenek a hadjáratba (1Kir 22,17). Bekövetkezhet úgy is, hogy Isten megöli a pásztort és szétszéled a nyáj (Zak 13,7). A legsúlyosabb büntetés a fogság: Izráel szétszóródik a népek közé (Ez 36,19). Az ítélet olyan nagy, hogy a fegyverektől megkímélt maradék is csak szétszóródva marad meg (Ez 6,8). Érheti ez a büntetés az egész emberiséget (1Móz 11,9).
Izráel azért szóródott szét, mert pásztorai hűtlenek voltak (Jer 10,21; Ez 34,5k), Isten viszont a jó gazda, aki maga keresi meg szótszóródott juhait (Ez 34,12). A szétszóródott nép összegyűjtése, a fogságból való hazahozatal Isten kegyelmének jele (Ézs 11,12; Ez 11,17; 20,34.41; Mt 24,31), amit még az egyiptomiakkal is megtesz (Ez 29,13).
A keresztyén gyülekezet István halála után szétszóródva vált evangélizáló közösséggé (ApCsel 8,1.4; 11,19). Később már a természetes létformája volt, hogy a világon mindenütt szétszórtságban éltek (Jak 1,1; 1Pt 1,1).
CP
