Recin Férfinév, h. röcin, jelentése: »forrás«.
1. Damaszkusz utolsó királya, aki Asszíriával szemben szövetségre lép Pekahhal, Izráel királyával. A szövetségesek szerették volna megnyerni Júdát is asszírellenes törekvéseiknek, s mivel az nem állott rá, háborút indítottak ellene (2Kir 15,37; 16,5k.9; Ézs 7,1.4.8; 8,6; 9,10). Ekkor Áház, Júda királya segítségül hívta Asszíria királyát, Tiglat-Pileszert, aki fölvonult Damaszkusz ellen, s elfoglalta azt, Recint pedig kivégeztette (Kr. e. 732; vö. 2Kir 16,1-9).
2. A babilóniai fogságból hazatért templomszolgák egyik családjának ősatyja (Ezsd 2,48; Neh 7,50).