Megrögzött
Megrögzött Az, aki jó, igaz, nemes dolgok mellett kitart, megmarad a hitben, az Isten iránti engedelmességben: állhatatos; aki viszont Istentől elfordul, gonosz úton jár, s azon minden intés, figyelmeztetés ellenére megmarad: megrögzött. Hasonló értelemben használja a B a megátalkodott, elvetemült, nyakas, megkeményedett szavakat is. A gonoszságban megrögzött ember semmibe veszi a tanácsot, nem törődik az intéssel (Péld 1,25), nem tér meg (Jel 2,21; 1Sám 2,12.25). De nem csak az egyes ember, hanem egy nép is lehet megrögzött. Az ÓSZ-ben gyakori panasza Istennek Izráellel szemben, hogy elutasítja a megtérésre hívó szót, megrögzötten elfordul tőle (Hós 11,7; vö. 2Kir 17,14; Ézs 1,4k; 30,9; Ez 23,11). Az utolsó időkben az egész emberiségre jellemző lesz, hogy megrögzötten megmarad a bűnben, és nem akar megtérni (Jel 9,20k). Ez a magatartás halálba, kárhozatba visz (4Móz 16; 1Sám 2,27kk; 2Kir 17,18; Jel 19,17kk).
