Megenged
Megenged G. epitrepo. Beleegyezés abba, hogy valaki megtegyen valamit; mód és lehetőség biztosítása valamire. Általában alá-fölérendeltségi viszonyt feltételez, gyakran udvarias formulaként is előfordul (pl. ApCsel 21,39). Isten nem engedte meg, hogy Lábán kárt okozzon Jákóbnak (1Móz 31,7). Nem engedi azt sem, hogy híve leszálljon a sírba (Zsolt 16,10; vö. ApCsel 2,25kk; 13,35). Megengedi viszont, hogy népével rosszul bánjanak az egyiptomiak (2Móz 5,22). Mózes a zsidók szívének keménysége miatt engedte meg a válást (5Móz 24,1; vö. Mt 19,8; Mk 10,4). Isten a próféta útján számon kéri népétől, hogy miért engedett be szent helyére körülmetéletlen idegeneket (Ez 44,7).
Jézus megkeresztelésekor így szól az értetlenkedő Keresztelő Jánosnak: »Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot« (Mt 3,15). Tanítványait dorgálja: »Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket és ne tiltsátok el tőlem!« (Mk 10,14). Amikor követésre hívja az embereket, többen engedélyt kérnek tőle arra, hogy még valamit elintézzenek (pl. hogy eltemessék az apjukat, Mt 8,21). Az ördögök azt kérik Jézustól, hogy engedje őket a disznókba (Lk 8,32; Mk 5,13). Pilátus megengedte Arimátiai Józsefnek, hogy Jézus holttestét eltemethesse (Jn 19,38). A hívő embernek ügyelnie kell: nem minden megengedett dolog használ vagy épít (1Kor 6,12; 10,13). Pál nem engedi meg az asszonyoknak a tanítást, és azt, hogy a férfin uralkodjanak (1Tim 2,12).
