Méd, médek
Méd, médek Indogermán eredetű nép. Az 1Móz 10,2 szerint Jáfet harmadik fiának, Mádajnak a leszármazottai. Az iráni nyelvet beszélték. Az Asszíriától keletre, Babilóniától és Élámtól északra, a Káspi-tó déli és nyugati partvidékén elterülő hegyvidéken laktak. Valószínűleg Kr. e. a 9. szd.-ban telepedtek le ezen a területen, meghódítva az ott élő népeket. Az asszír feliratok először Kr. e. 835-ben említik őket III. Salmaneszer (Kr. e. 859-824) uralkodása idején. Csak jóval később, III. Tiglat-Pileszer (Kr. e. 745-727) tudta adófizetésre kötelezni őket. II. Szargón méd városokba is telepített az apja által elfoglalt Samáriából izráelieket (2Kir 17,6; 18,11). Az első, történetileg is bizonyítható királyuk, 1. Küaxarész is (Kr. e. 714-676) Asszíria alattvalója volt. Fia, Phraortész, lerázta az asszír igát, és megteremtette a független Médiát. Ekkor épült ki fővárosuk: Ekbatana. Média Kr. e. 650 körül újra elveszítette önállóságát. Az asszírok szövetkeztek a szkítákkal, és adófizetővé tették. II. Küaxarész (Kr. e. 625-585) asszír mintára újjászervezte a méd hadsereget. Legyőzte a szkítákat, és megalapította a nagy méd birodalmat. Babilóniával szövetkezve szétzúzta az Asszír Birodalmat: Kr. e. 612-ben elfoglalták és lerombolták Ninivét. (A Náh 2,14 valószínűleg a méd lovasokra utal.) Kr. e. 585-ben legyőzte Lídiát, s határait Kis-Ázsiában a Halüsz-folyóig tolta előre. Pártia is a médek vazallusa lett. Astüagész (Kr. e. 585-553) még össze tudta tartani a birodalmat. Lányát, Mandane-t, a vazallus perzsa I. Kambüzész vette feleségül. Ebből a házasságból született a nagy Kürosz, aki 553-ban lerázta a méd uralmat, és Médiát beolvasztotta a Perzsa Birodalomba. Így jött létre a médek és perzsák birodalma (Eszt 1,3.14.18k; 10,2). Ebből adódik, hogy az ÓSZ olykor médekről beszél akkor is, amikor nyilvánvalóan a perzsákra gondol (Ézs 13,17; 20,2; Dán 6,1). A Méd-perzsa Birodalom meghódította Babilóniát is (Ézs 13,17; 21,2; Jer 51,11.28; Dán 9,1; 11,1). Kr. e. 330-ban elfoglalta, majd később Szíriával együtt a pártusok uralma alá került.
A médeknek igen fejlett kultúrájuk volt, amiből a perzsák sokat átvettek. Istenpantheonjuk élén Mitra (g. ld. Mithras) állt. Mitra eredetileg a szerződés istene volt, majd a hajnal istene, végül a Napisten lett (rómaiaknál a sol invictus) Commodius császár (Kr. u. 180-192) idején a Mitrász-kultusz római államvallássá lett, amit a keresztyénség évszázadokon át tartó harcok árán győzött le.
NA
