Kiűz
Kiűz B-ánkban az elűz, elkerget változatokkal együtt többnyire a h. slh, jrs, grs, a g. ekballein egyik fordításaként olvasható, mind Isten, mind az ember cselekvéseként.
1. Isten büntetése, ítélete. Isten a bűnbe esett emberpárt kiűzte az Éden kertjéből (1Móz 3,23k), a testvérgyilkos Kaint elűzte színe elől (1Móz 4,14). Palesztina őslakóit bűneik miatt űzte ki Izráel elől (5Móz 18,12), s büntetésül hagyta meg egy részüket, hogy tövisek legyenek Izráel oldalában (Bír 2,3). De bűnei miatt népét is kiűzte templomából és örökségéből (Hós 9,15). Ilyen ítélet is volt a templom megtisztítása (Mt 21,12).
2. Isten segítsége, szabadítása, népe iránti szeretetének megnyilvánulása. Az egyiptomi szabadításkor Isten megígérte népének, hogy előttük jár, elküldi angyalát (2Móz 33,2; 34,24; 4Móz 14,12), rettenetes félelmet bocsát az őslakókra, így adja kezükbe a megígért földet (2Móz 23,28kk; Józs 23,9; 24,18). Később a zsoltárosok is bizonyságot tettek, hogy Isten beteljesítette ígéretét (Zsolt 44,3; 78,55; 80,9). Dávid is ezért magasztalta az Urat hálaadó imájában (1Krón 17,21).
3. Messiási jel és részesülés Jézus küldetésében. Jézus munkássága során gyakran űzött ki ördögöket (Mt 8,16; 9,33; Mk 1,34; 7,26). Ezt Isten Lelkével cselekedte annak jeleként, hogy az Isten országa elérkezett (Mt 12,28). A tanítványok küldetéséhez is hozzátartozik, hogy kiűzzék az ördögöket, s hogy ezt betölthessék, hatalommal, Szentlélekkel ruházta fel őket (Mt 10,1; Mk 16,17; ApCsel 1,4kk).
4. Kemény, gonosz szívből származó cselekedet. A pásztorok elkergették Jetró lányait a kúttól (2Móz 2,17), Mózest, Áront elkergették a fáraó elől (2Móz 10,11), Jeftét kiűzték apja házából (Bír 11,2.7), a feleségek elbocsátása olykor elűzés volt (1Móz 21,10; Mik 2,9; Mal 2,13kk; Gal 4,30). Jézust is kiűzték a názáretiek (Lk 4,29), István vértanút a városból kiűzve kövezték meg (ApCsel 7,58).
5. Büntetés. Belső felszabadulás. Salamon megfosztotta Ebjátárt főpapi tisztétől, és kiűzte Jeruzsálemből (1Kir 2,27). János apostol arról ír, hogy a szeretet kiűzi a félelmet (1Jn 4,18).
NA
