Kis-Ázsia
Kis-Ázsia Ázsia legnyugatibb nyúlványa, a Földközi-, Égei-, Márvány- és Fekete-tenger által határolt félsziget. K-en nincs éles határa, az Eufrátesz felső folyásánál végződik. Felületét folyóvölgyek által szabdalt magas hegyek borítják, melyek 800–1500 m magasság között váltakozó fennsíkot fognak körül. A fennsíkon lefolyástalan medencék mélyülnek vagy hegyek emelkednek ki belőle. A hegységek magassága több helyen meghaladja a 3000 m-t. Parti síksága alig van, a hegyek több helyen a tengerig érnek. Csak DK-i részén, Ciliciában terül el nagyobb sík föld.
Földrajzi és kulturális értelemben híd Európa felé. Ezen átjutott a KÖZEL-KELET kultúrája – elsősorban a görögség közvetítésével – Európába. Fontos kereskedelmi útvonalak haladtak át rajta.
Természeti adottságainál fogva soha nem volt egységes népessége. Fajták, nyelvek, vallások tarka sokfélesége élt rajta. A Kr. e.-i 2. évezredben a HETTITÁK birodalma virágzott itt, amely jellemző módon D-re igyekezett terjeszkedni az Eufrátesz és a Földközi-tenger K-i partja mentén. 1200 körül a tengeri népek csapásai megrendítették, összeomlott. A 2. évezred végén a görög városok alakulnak ki az Égei-tengerre nyíló folyóvölgyek torkolatában. A szárazföld belsejébe a frígek nyomulnak 1100 körül, ők később összeütköznek az errefelé terjeszkedő asszírokkal. Ciliciától É-ra volt Kappadócia, ahol a kimmerek is letelepedtek, a Van tó irányából jöttek az asszírokkal való összeütközés után, valószínűleg beolvadtak, mert a 6. szd.-tól nem hallunk róluk. A félsziget NY-i részét foglalja el a 6. szd.-ban a líd birodalom, de ennek D-i részén Pizidia és Licia önálló. Az asszírok a DK-i részét, a médek az ÉK-it, a perzsák az egészet meghódítják. Közben a 8–6. szd.-ban a görögök körös-körül az egész tengerparton kolóniákat létesítenek. Nagy Sándor hadjárata után a Szeleukidáké lesz Kis-Ázsia nagy része, a Kr. e.-i 2. szd.-ban fokozatosan a rómaiak kezébe kerül. Nem tudni, mikor, betelepültek a kelta galaták. Általában a helyi népesség összetételét nem nagyon befolyásolta az, hogy milyen birodalomhoz tartozott a terület. Sokkal lényegesebb, hogy Nagy Sándort követőleg Kis-Azsia a hellénizmus befolyása alá kerül, teleszóródik hellénista városokkal. Megjelenik mindenütt a zsidó diaszpóra is.
Kis-Ázsiát nevezték a rómaiak Asia provintia-nak. Ázsia néven jelenik meg az ÚSZ-ben. Képviselői ott voltak a Szentlélek kitöltetésénél (ApCsel 2,9k) és az Istvánnal vitatkozók között (6,9: ciliciaiak és ázsiaiak). Ide vezet Pál apostol első térítői útja. Maga is innen – Tarzuszból – származott, ott lakott, mielőtt Barnabás áthívta Antiókhiába (ApCsel 9,30; 11,25). Kis-Ázsián át halad a második térítői út, innen vezet tovább Európába. Pál harmadik missziói útján Galáciát és Frígiát járja végig, majd Efezusban tartózkodik két évig. Visszafelé tartva is érinti. Levelei közül Kis-Ázsiába küldte a Gal-t, Ef-t, Kol-t. Leveleiből úgy tűnik, itt volt a legélénkebb zsidókeresztyén és gnosztikus ellenfeleinek munkája, vagy csak itt talált leginkább visszhangra.
A Jel hét levele kis-ázsiai gyülekezetekhez íródott (Jel 2–3).
Kis-Ázsia rendkívül tarka népessége sokféle istent imádott. Saját isteneiken kívül a görög-római isteneket, vagy,ezeket amazokkal azonosítva. Itt volt a CSÁSZÁRKULTUSZ egyik melegágya, aminek megtagadása aztán a keresztyénüldözés oka lett.
CP
