Kír-Heresz
Kír-Heresz Móáb fővárosa (Ézs 16,11; Jer 48,31.36). A B említi még Kír-Hareset (2Kir 3,25; Ézs 16,7), valamint Kír-Móáb (Ézs 15,1) néven is. Valószínűleg a mai El-Kerak-kal azonos. Az Arnóntól D-re mintegy 30 km távolságra van, s csaknem 1400 m magasan a Holt-tenger vízszintje fölött. Az Akabai-öböltől Damaszkuszon át Mezopotámiába vezető ún. »Királyi út« mentén épült, ami különleges stratégiai jelentőséget adott a városnak. Kír-Heresz a móábiak legjobban megerődített városa. Az ún. Mésa-kő ide vonatkozó kiegészítő adatokkal szolgál, melyből megtudható, hogy Mésa király a várost igen kiépítette: fellegvárat, valamint királyi palotát és a városon belül két hatalmas víztárolót készíttetett.
A minden irányban igen meredek oldalú dombon épült város egy háromszöget képez, ahol is az oldalhosszak 730–900 m. A védekezést megnehezítette, hogy a környező dombok még magasabbak. Ezt használja ki Izráel, Júda és Edóm királya is, amikor egyesített hadsereggel harcba vonulnak Móáb ellen: lerombolják annak a városait, megművelhetetlenné teszik jó szántóföldjeit, s betömnek minden forrást és kivágnak minden termőfát és a parittyások elkezdik belőni Kír-Hereszt. Ekkor fogja Mésa elsőszülött fiát, aki őt követte volna a királyi trónon és feláldozza Kír-Heresz városfalán, ami miatt az izráeliek annyira felháborodnak, hogy felkerekednek és visszatérnek hazájukba (2Kir 3). Ézsaiás a Móáb ellen mondott ítéletes jövendölésben meghirdeti (Kír-Móáb) Kír-Heresz elpusztulását (Ézs 15,1). A Jer 48,37-ben a »minden fej kopaszra van nyírva«) föltehetően utalás a helység móábi nevére (karkeh), melynek jelentése: »kopasz koponya«.
