Gemárá

Teljes szövegű keresés

Gemárá 1. Neve, lényege. A Misna mellett a Talmud második főrésze. A Misna és a Gemárá együtt a Talmud, noha olykor magát a Gemárát is nevezik Talmudnak. A Gemárá jelentése: kiegészítés, tökéletesítés, ami a Misna elemzésére, megvizsgálására, bővebb kifejtésére vonatkozik.
2. A Gemárá keletkezése. A szóbeli hagyomány írásban való rögzítése, a Misna egybeszerkesztése, Kr. u. 200 körül ment végbe. Az írástudók, a bölcsek, a rabbik munkája ezzel nem fejeződött be, már csak azért sem, mert a Misna anyagának kiválasztása, egybeszerkesztése sem ment viták és ellenvélemények nélkül. Így a Misna megszerkesztése után rögtön elkezdődött a benne foglaltak teológiai megvizsgálása, értelmezése, magyarázása, világosabb megfogalmazása, szükség esetén kiegészítése. A Misna anyagának megvizsgálása és magyarázása során nemegyszer olyan korábbi változásokat fogadtak el, amiket Rabbi jehuda há Nászi nem vett be a gyűjteménybe. Ezeket arám nyelven barajtá-nak hívták.
A Misna anyagának megvizsgálása és magyarázása két területen történt: Palesztinában, Izráel földjén és Babilóniában. Ennek megfelelően jött létre a Palesztinai vagy Jeruzsálemi Gemárá, ill. Talmud, és a Babilóniai Gemárá, ill. Talmud. A palesztinai Gemárá a Misna 39, a babiloni pedig a Misna 36 1,2 traktátusához tartalmaz magyarázásokat. Ennek ellenére a babiloni terjedelmesebb, mivel bővebb magyarázatokat ad. Apalesztinai Misna-kutatás központja Tiberiás, Szepphorisz, Cézárea, a babilóniaié pedig Nehardea, Pumbedita Mahuza, s különösen később Szura volt. A palesztinai Gemárá összeállításában igen jelentős szerepe volt Tibériásban R. Jóhánán tanházának. A munka Kr. u. 3. szd.-ban kezdődött, s a Kr. u. 5. szd.-ban fejeződött be. Palesztinában azonban a politikai helyzet egyre nehezebbé vált, így a palesztinai Gemárá megvizsgálása nem volt lehetséges, ami tekintélye rovására ment. A Misna megvizsgálása Babilóniában is folyt, a palesztinaival egy időben és azt meghaladóan is. A rabbik időnként összejöttek, általában évente kétszer, hogy az értelmezés tekintetében lehetőleg egyetértésre (kalla) jussanak. A megbeszélések, viták anyagát eleinte csupán szóban hagyományozták. Amikor a zsidók helyzete Babilóniában is nehezebbre fordult, a perzsa birodalomban a zsidó iskolákat, tanházakat bezáratták, sürgetővé vált az anyag lezárása és írásba foglalása. Ez a munka a Kr. u. 5. szd. végén, vagy a 6. szd. elején R. Ási (Kr. u. 352-427) és Rábiná szurai tanházában fejeződött be. A Gemárá keletkezésének történeti háttere tehát a késő római kor és a perzsa kor (párthus és szasszanida birodalom). Mivel a babiloni Gemárát tüzetesebben megtárgyalták, megvizsgálták, mint a palesztinait, ezért a későbbiek során ezt fogadták el hitelesnek és irányadónak.
3. A Gemárá nyelve és szerkezete. A Misnát h. nyelven, a Gemárát arám nyelven írták, a palesztinait palesztinai dialektusban, a babilonit babilóniai dialektusban. Régi szerzőktől való idézetekként h. nyelvű részletek is találhatók benne. Mivel a Gemárá a Misna magyarázata, ezért beosztása a Misnáét követi (ld. MISNA, 3). A tantételeket a hagyományozókról nevezték el. Ideálisnak azt tekintették, ha a hagyományt Mózesre vezették vissza.
4. A Gemárá szerkesztői. A Gemárá több évszd.-os teológiai fáradozás gyümölcseként született. A szerkesztők, R. Jóhánán (Palesztinai Gemárá) és R. Ási, Rábiná (Babiloni Gemárá) és R. Ási, Rábiná (Babiloni Gemárá) több ezer írástudó, bölcs, rabbi munkáját, gondolatait gyűjtötték és szerkesztették egybe. A munka oroszlánrészét a tudósok második nemzedéke, az ámórák (ld. Ámoraim) végezték el mind Palesztinában, mind Babilóniában, és a tudósok harmadik nemzedéke, a szabóreusok (éles eszű bölcsek Kr. u. 499-550) fejezték be. Ez utóbbiak határozták meg a szöveget és az olvasási módokat. (Ld. még TALMUD)
NA

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT