Geba
Geba Város Júda É-i határánál, Anatót közelében, Mikmásszal szemben (h. gebac = halom, domb). Benjámin területén volt, de Áron fiainak adták (Józs 18,24; 21,17; 1Krón 6,45; vö. Neh 12,29). Jónátán Geba közelében vitte véghez hőstettét (1Sám 14,4kk). Ászá, a Rámából elhordott kövekkel megerősítette (1Kir 15,22). A babiloni fogság után is benépesedett, a rámaiak és a gebaiak közül hatszázhuszonegyen tértek haza (Ezsd 2,26; Neh 7,30; 11,31; 12,29). Szerepel Isten szabadító (Ézs 10,29), és eszkhatologikus üdvígéretében is (Zak 14,10). Valószínűleg azonos a mai Dzseba faluval a Vádi-Suvenit mellett.
