Apokrifus

Teljes szövegű keresés

Apokrifus 1. A szó jelentése: rejtett, titkos (g. apokrüptein = elrejteni). Apokrifus iratoknak hívjuk azokat a kései zsidó és korai keresztyén írásokat, amelyek a B könyveivel irodalomtörténeti rokonságban állnak, de a KÁNONba nem kerültek bele. Az elnevezés oka valószínűleg nem az, hogy ezeket a könyveket csak titokban lett volna szabad olvasni, hanem az, hogy olyan »titkokról« szólnak, amelyekről a kanonikus könyvek hallgatnak, és olyan nyelven, amely nem mindenki számára érthető. Meg kell jegyeznünk, hogy az ÓSZ-i apokrif iratokra nézve a szóhasználat nem egységes. A protestánsok azokat a könyveket hívják apokrifusoknak, amelyek a h. B-ból kimaradtak, de a LXX-ban és a V-ban benne vannak. A katolikusok ezeket a könyveket deuterokanonikus iratoknak nevezik, és csak a LXX-ból és V-ból is hiányzó írásokat mondják apokrifusoknak. Ez utóbbiakat a protestánsok PSZEUDEPIGRÁFUS iratoknak nevezik. Lexikonunkban a protestáns szóhasználatot követjük. (Ld. még APOKRIFUS IRATOK).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT