kereskedelem
kereskedelem: Az ÓSz idején Izr. fiai csak igen kis mértékben kereskedtek. A kül~ a föníciaiak kezén volt, s ha tettek is rá kísérletet Izr. fiai, hogy a tengerentúli népekkel, országokkal önálló kereskedelmi kapcsolatba kerüljenek, nem értek el tartós eredményeket (1Kir 9,26–28; 10,22: Salamon a föníciaiak közreműködésével) v. vállalkozásuk kudarcba fulladt (22,49 kk.: Jehosafát). 10,26–29: itt Salamon kereskedőinek szerepe a lovakkal, szekerekkel kapcsolatban még mindig homályos. Különféle városokkal, országokkal fennálló üzleti kapcsolatokat tanúsít: 5,1–26; vö. 9,10–14 (Salamon és a tíruszi Hirám között); 1Kir 20,34 (Damaszkusz királya, Benhadad és Acháb között). Izr.-ből Föníciába gabonát, olajat, bort szállítottak (5,25; Ezd 3,7; ApCsel 12,20) v. pedig viaszt, mézet, balzsamot (Ez 27,17); behozatalra elsősorban ipari termékekből és nyersanyagokból szorultak Izr. fiai: ékszert, használati tárgyakat, textíliákat Egyiptomban (27,7), cédrus- és ciprusfát, valamint halat Föníciában vásároltak (Neh 13,16), aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, fűszereket, illatszereket, egzotikus állatokat és drágaköveket Arábiából és D-ről (1Kir 10,2.11.22; Jób 6,19) szereztek be. Hogy a tengerentúli országokkal aránylag szűk kereteken belül tartottak fenn Izr. fiai kereskedelmi kapcsolatot, az abból következett, hogy Kánaánnak a Földközi-tengernél kevés kikötője volt, ugyanakkor a Vörös-tenger melletti ® kikötőket (Ecjon-Geber, Elat) nem tudták megközelíteni, mert az edomiták nem engedték meg nekik az átjárást. Így az átmenő ~ sokkal fontosabb volt (1Kir 10,15). A Kr. e. 5. és 4. sz.-ban élénk ~ bonyolódott le Palesztinán át Görögország és Arábia között. Izr. fiai csak a szórványokban (Egyiptom, Alexandria, Babilónia) és bizonyos tört.-i helyzetekben vágtak bele nagyvonalúbb üzleti vállalkozásokba. – A bel~ elsősorban az élelmiszerek és a használati tárgyak, háztartási eszközök előállítói és felhasználói között bonyolódott le. A város élelmet vásárolt a földművelőktől és cserébe szerszámokat, háztartási eszközöket, luxuscikkeket adott el. Ez a ~ főleg a ® piacon zajlott le, amely rendszerint a városkapu közelében volt (2Kir 7,1); legszívesebben közvetítő nélkül, egymás közt adtak és vettek (Neh 13,15), de előfordult, hogy nem lehetett a kereskedőt megkerülni. A hivatásos kereskedők rendszerint kánaániak voltak, úgyhogy a ’kánaáni’ egyszerűen ’kereskedő, kalmár’ értelművé vált (vö. Iz 23,8; Zak 14,21; Péld 31,24; Jób 40,30); vsz. járták az országot is, hogy eladják áruikat és a földművesek termékeit megvásárolják (Péld 31,24). Hogy mennyire szabályozta a törv. a kereskedelmet, azt nem tudjuk; csupán a föld eladását és visszavásárlását illetően ismerjük a szabályokat (Lev 25,13–34; 27,9–33; ® jubileumi év); ezenkívül még a mértékekkel és a súlyokkal kapcsolatos előírások ismeretesek (19,35 kk.; MTörv 25,13–16; Péld; Sir 42,4 kk.). ® szerződés.
