Gibea
Gibea (héb. ’magaslat, domb’): gyakori helységnév. Minthogy a városokat szívesen építették nehezen megközelíthető helyekre, föltehető, hogy főleg városok nevéül szolgált. A ~ nevű helységeket nehéz helyhez kötni; gyakran fölcserélik az ugyanolyan értelmű ® Gebával. Megkülönböztethető: 1. Benjamin városa (Józs 18,28), amely Jeruzsálem és Ráma közé esett. A bírák idején vsz. lerombolták (Bír 20,4; vö. Oz 9,9; 10,9). Saul gyakran tartózkodott ~ban (1Sám 10,26; 11,4; 22,6), ezért egy ideig Saul ~jának nevezték (15,34; Iz 10,29). Dávid uralomra jutása után elvesztette jelentőségét; neve csak sokkal később a babilóniai és róm. háborúk idején bukkant fel újra. A mai Tell el-Ful-lal azonosítják. Az ásatások (1922, 1933, 1963) során felszínre került leletekből arra lehet következtetni, hogy a Kr. e. 13–12. sz.-ból származó várost a Kr. e. 1. évezred fordulóján vastag fal vette körül, s egy kis várat is építettek hozzá (Saul?). A kései vaskorban erős város lehetett. A Kr. e. 6. sz. elején elpusztult, de aztán újra benépesült. Kr. e. 500 k. ismét elnéptelenedett, s csak a Kr. e. 3. sz. vége felé lakhatták újra. Kr. e. 165-től népes hellén város lehetett. Hogy ez a ~ azonos-e Isten Gibeájával, ahol Sámuel jövendölései szerint Saulnak találkoznia kellett egy sereg próf.-val (1Sám 10,5.10), s ahol egy filiszteus helytartó (?) székelt (13,3), nem lehet biztosan megállapítani. Lehet, hogy a mai Rámalláhban kell Isten Gibeáját keresni, amely szintén azt jelenti, hogy ’Isten magaslata’. – 2. Júda ~ja (Józs 15,57). Egy bizonyos Seva alapította (1Krón 2,49). Ma vsz. ed-Dzseba – 3. Efraim ~ja (Józs 24,33), másképp Pinchász ~ja. Nem lehet helyhez kötni.
