École Biblique

Teljes szövegű keresés

École Biblique, École pratique d’études bibliques établie au couvent de Dominicains Saint-Étienne de Jérusalem: XIII. Leó kívánságára és a domonkos generális rendeletére P. M.-J. Lagrange Jeruzsálemben alapította 1890-ben azon a helyen, ahol a hagyomány szerint István vértanút megkövezték (kb. 350 m-re a Damaszkuszi kaputól, É felé). Itt az 5. sz.-ban Eudoxia császárnő bazilikát építtetett. Ezt a 7. sz.-ban a perzsák elpusztították; csak 1882: bukkant rá a romjaira M. Lecomte domonkos szerzetes, amikor a területet megvették, hogy francia domonkosok számára kolostort építsenek rajta. XIII. Leó ezt a tervet jóvá is hagyta, de azt kívánta, hogy a kolostor mellé a biblikum művelésére egy katolikus szellemű, szigorúan tudományos módszereket alkalmazó, a modern tudomány eredményeit felhasználó biblikus intézet, ill. iskola is épüljön. Itt a bibliai szakismereteket 2 év alatt lehet elsajátítani. Az előadásokat franciául tartják. A 2 év anyaga a biblikumba való bevezetést, az ÓSz és az ÚSz magyarázatát (exegézis), a bibliai tört.-et, földrajzot, régészetet és a bibliai, ill. K-i nyelveket öleli fel. Az előadások száma aránylag nem nagy, a hangsúlyt az egyéni munkára, vizsgálódásra fektetik. Egy délutánt minden héten Jeruzsálem régészeti leleteinek vizsgálatára szentelnek. Havonta egyszer egy egész napos régészeti kirándulást is rendeznek Júdeába, s minden évben szerveznek 2 v. 3 alkalommal 8–10 napos tanulmányutat Palesztinába és a környező országokba. 1920 óta mint École archéologique française de Jérusalem is működik a francia állam támogatásával. Ebben a minőségben az intézmény legutóbb Tell-el-Fara (Tirca), valamint ® Kumrán feltárására vállalkozott, de részt vesz az itt v. a pusztában bárhol talált kéziratok tudományos kiadásában, valamint a britekkel közösen az ósz-i Jeruzsálem falainak megállapításában is. Hogy az intézmény eredményeit szélesebb körben megismerjék, 1892: Lagrange megalapította a Revue Biblique c. folyóiratot, amely 1909-ig a Pápai Biblikus Bizottság hivatalos lapjának számított (1964-ben még a Cahiers de la Revue Biblique-kel is kiegészítették), valamint az Études Bibliques c. modern kommentárt a teljes Szentíráshoz; ez utóbbi sorozatnak némely darabja úttörő jellegű. A Jeruzsálemi bibliát (® Szentírás) szintén az ~ gondozásában adták ki.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT