SÍR.
SÍR. Az a hely, ahová a halott testét elhelyezik. Olykor csak földbe ásott egyszerű gödör (1Móz 35,8; 1Sám 31,13); máskor természetes barlang (1Móz 23,1–9); olykor művészileg kiképzett kamra, amelyet sziklába vágtak (Mt 27,60). A sírokat külsőleg gyakran lapos, fehérre meszelt kővel jelölték, hogy azokat már messziről felismerjék (Mt 23,27).
