SADDUCEUS
SADDUCEUS (igaz, egyenes, őszinte). Krisztus-korabeli zsidó szekta, amely csak a törvényt fogadta el, a szájhagyományt elvetette; tagadta a halottak feltámadását, a lélek halhatatlanságát és a szellemi világ létezését (Mk 12,18; Lk 20,27; Csel 23,8); támogatták a Makkabeusokat; viszonylag kis csoport, soraikból mégis sok főpap került ki; Keresztelő János (Mt 3,7–8) és Jézus korholta őket (Mt 16,6.11–12); ellenálltak Krisztusnak (Mt 21,12kk.; Mk 11,15kk.; Lk 19,47) és az apostoli gyülekezetnek (Csel 5,17.33), s harcoltak ellenük.
