MEGKENÉS.
1.) A közönségeset: fürdés után, a tisztelet jeleként (Lk 7,46), temetésre (Mk 14,8; 16,1), védelmül.
2.) A szentet (felkenés): felkentek személyeket vagy tárgyakat, pl. a prófétákat (1Kir 19,16), papokat (2Móz 28,41) és királyokat (1Sám 9,16).
3.) Az orvosló megkenést, betegségek és sebek gyógyítása céljából (Ézs 1,6; Lk 10,34).A »Messiás« és »Krisztus« szavak jelentése: »a Felkent«, megtisztelő cím, amelyet Jézus, mint Isten Fia és Küldötte viselt.