Zulu-föld,
Zulu-föld, angol koronagyarmat Afrika DK-i partján, Natal, a Drakenberge, a Lembobo-hegység, a Délafrikai köztársaság, Tonga-ország és az Indiai-oceán közt 32 500 km2 ter., (1895) 165 121 benszülött és 1246 fehérbőrü lak. Keskeny partszegélyétől eltekintve hegyek és dombok takarják. Legfontosabb folyói a Tugela (Natal határán), az Umlatuszi, Mkuszi és Umvoloszi. Ez utóbbi átfolyik az ország közepén és a Snata-Lucia-öbölbe torkollik. Értékes erdei vannak az Ukandhla, Ugutu, Udvandve és Eshawe kerületekben. Földje termékeny; a benszülöttek kukoricát, kölest, babot, tököt s batátákat termelnek és nagy marhanyájakat tartanak. A magasabb részeken a juhok és kecskék, szarvasmarhák és lovak kitünően tenyésznek. A partvidékek kávé-, tea-, pamut- és cukortermelésre alkalmasak. Aranyat bányásznak, de mindeddig még keveset (1895-ben 268 unciát). A gyarmatot Eshoweban székelő angol biztos kormányozza a benszülöttek törvényei szerint. Van 35 hittérítő állomás, 32 benszülöttek számára fölállított és 2 európai módra berendezett iskola. A rendőrség 250 emberből áll. A gyarmat bevétele 1895-ben 51 746, a kiadás 66 172 sterling font. A XIX. sz.-ban a 70-es évek végén a zuluk Kecsvajo királyuk uralma alatt nagy veszedelemmel fenyegették a szomszédos brit birtokokat. A király elfogatása (1879) után az angolok Z.-et 13 törzsfejedelem közt osztották föl; de déli részét, a Zugela és Umlatuszi közti területet benszülött rezervációvá nyilvánították és brit rezidens uralma alá helyezték. A törzsfejedelmek közti viszály 1883. az angolokat újabb beavatkozásra birta; ekkor visszahelyezték Kecsvajót és Z. ÉK-i részét egy másik törzsfejedelemnek adták. De Kecsvajo nem felet meg a hozzáfűzött várakozásnak és ezért még ugyanazon évben újra fogságba helyezték. Ekkor a zuluk nagy része fiát Dinizulut ismerte el fejedelmének. Dinizulu a boérok protekturátusa alá helyezte magát és igy hosszabb ideig fenn tudta magát tartani. De 1887. az angolok uralmának véget vetettek és Z.-et a fentebb említett rezervációval összecsatolván, brit koronagyarmattá tették. Dinizulu 1888. új fölkélést támasztott az angolok ellen, de fogságba esett. V. ö. Tyler, Forty years in Zululand (Boston 1891); Ashe, Story of the Zulu campaign (London 1880).
